Az erdők szerepe:

    A magyar erdészek javaslatára fogadta el a VII. Erdészeti Világkongresszus (Buenos Aires, 1972), hogy valamennyi erdőterület egyidejűleg tölt be gazdasági, védelmi és közjóléti szerepet. Az erdőállomány jellegétől, elhelyezkedésétől, a társadalmi, gazdasági igényektől függ, hogy ezek közül melyiket tekintjük elsődlegesnek.

 

    Térségünk több, mint 499 000 hektárnyi közigazgatási területén az erdőgazdálkodók több, mint 170 000 hektár az erdőtervezett területen gazdálkodnak. Ebből a tényleges erdőrészletek területe  közel 150 000 hektár. A fennmaradó, mintegy 23000 hektárt az erdőtömböket tagoló nyiladékok, tisztások, vadföldek, erdei mesterséges és természetes vizeken kívül jelentős nagysággal a honvédelmi érdekeket szolgáló erdőállománnyal nem borított, de az erdőgazdálkodás gondozásába adott  úgynevezett "termelést nem szolgáló" területek alkotják.

 

    Az erdőrészletek rendeltetésük szerint az Erdőtörvény(1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről) meghatározása alapján:

    -      védelmi (védő és védett erdők),

    -      gazdasági (faanyagtermelő és egyéb),

    -      egészségügyi-szociális, turisztikai és

    -      oktatás-kutatási rendeltetésűek lehetnek.

 

A körzeti erdőterv és az üzemterv az erdő elsődleges rendeltetése mellett meghatározhatja az erdő további rendeltetéseit, melyeket az elsődleges rendeltetésekkel megegyező módon kell figyelembe venni.

 

Az erdők rendeltetései az elsődleges rendeltetés szerint:

  

 

 

Az erdő elsődleges és további rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni. A rendeltetések sorrendje csak elvi, megállapodás szerinti sorrendiséget jelent, nem érték-sorrendet.

ÁTTEKINTŐ TÉRKÉPHEZ

http://www.aeszveszprem.t-online.net