Bükk

Fagus sylvatica  / B

Bükk

Bükk rügye   

Europien beech, Rotbuche, Hetrecommun

 

       Lassú növekedésű, hosszú életű, nagy termetű fa.

Az üde termőhelyeket,megfelelő párateltséget kíván (klímajelző fa), legszebben meszes talajokon fejlődik.

       A Magas-Bakonyban és a Keszthelyi hegység magasabb részein  elegyetlenül vagy gyertyánnal, kocsánytalan tölggyel elegyedve alkot állományokat.

        Fokozatos felújításban makkról jól újul. Termése időszakos, általában 5-7 évente terem bőségesen. Makkja ehető, az erdőjárók egyik csemegéje.

 Fiatal korában igényli az árnyalást, lassan nő, de növekedését megtartja idős korában is.

A múlt századig fülledékenysége miatt gyomfának tartották, ma már nehéz, kemény vörösesfehér fáját sokoldalúan felhasználják.

 

Termőhelyén a térségben vágásérettségi kora:110-140 év.

 

Elterjedése
Bükk elterjedése

Pápa Veszprém Várpalota Balatonfüred Keszthely Tapolca Sümeg Ajka Devecser Zirc Somló Pápa-Devecseri síkság Pápai Bakonyalja Devecseri Bakonyalja Déli-Bakony Keleti-Bakony Magas-Bakony Pannonhalmi-dombság Felső-Kemeneshát Rábaköz Kemenesalja Tátika-csoport Keszthelyi-dolomitvonulat Balatoni-medence Balaton-felvidék Mezőföldi-löszhát Sárrét-Sárvíz völgye Súri-Bakonyalja Velence vidéki dombvonulat Kelet-Zalai löszvidék Szent György-hegy (Balaton-felvidék) Szigliget (Balaton-felvidék) Bükk előfordulása az erdőtervi adatok alapján

     A bükk jellemzően a Magas-Bakonyt uralja, de a Keleti_Bakony és a Déli-Bakony és a Keszthelyi hegység magasabb és északi kitettségű részein is otthon van.

       Érdekes, hogy a bükk igazi hazájának tekintett régiókban jobban visszaszorult az aránya.

Mivel a bükk az elmúlt századokban gyomfának tartották, talán azért is maradt meg térségünkben a nehezen elérhető Bakony rengetegének közepén.

      Térségünkben területaránya 13,8%.

       Legnagyobb méreteket a  Magas-Bakonyban éri el, ott egyes részletek állomány-magassága 40 m körüli.

 

 

nyitó oldalra!
http://www.aeszveszprem.t-online.net