Fűzek

FFü, SzFü,TFü, KFü, BéFü, EFü

 Fehérfűz

Kecskefűz

 

A fűz a mitikus fa: a múzsák szent fája volt, akiknek a lakhelye a Helikon, a Fűzfák hegye.

 

  A középkorban a fűzfát a Hold– és a halálistennők utódának vélt boszorkányok, tündérek szent fájának tartották. Az európai néphitben a szomorúfűz a boldogtalan szerelem és a gyász jelképe.


A fűz kérgében található a lázcsillapítás egyik legfontosabb eleme a szalicin

Erdőgazdasági jelentőségük rendkívül nagy, mivel szélsőséges körülmények között is képesek megélni, még az állandó vízborítást is elviselik.


  A térségben a fűzfélékből csak a Fehér fűz (Salix alba FFü) birtokol jelentősebb területet, de területaránya alig éri el a 0.2 %-ot.


  Nyomokban jelen van a fehér fűz változatai közül az erdőgazdálkodásban is elkülönítendő a Szomorú fűz (Salix alba cv vitellina) és néhány hektárral szerepel a nemesített Bédai egyenes fűzfajta. Ezenkívül a fa alakú füzek közül a Törékeny fűz (Salix fragilis) is kimutatható.

 

  A bokorfüzek közül a Kecskefűz (Salix caprea) az, ami pionír fafajként mindenütt jelen van, gondot okozva az erdőfelújításokban.
 

  .

 

Kosárkötő fűz

 
Szomorú fűz

Törékenyfűz

Fehér fűz elterjedése:

 

Törékenyfűz elterjedése:
Törékenyfűz elterjedése

 

Kecskefűz elterjedése:
Kecskefűz elterjedése

 

Pápa Veszprém Várpalota Balatonfüred Keszthely Tapolca Sümeg Ajka Devecser Zirc Somló Pápa-Devecseri síkság Pápai Bakonyalja Devecseri Bakonyalja Déli-Bakony Keleti-Bakony Magas-Bakony Pannonhalmi-dombság Felső-Kemeneshát Rábaköz Kemenesalja Tátika-csoport Keszthelyi-dolomitvonulat Balatoni-medence Balaton-felvidék Mezőföldi-löszhát Sárrét-Sárvíz völgye Súri-Bakonyalja Velence vidéki dombvonulat Kelet-Zalai löszvidék Szent György-hegy (Balaton-felvidék) Szigliget (Balaton-felvidék) Füzek előfordulása az erdőtervi adatok alapján


 

nyitó oldalra!
http://www.aeszveszprem.t-online.net